"A 21.században Európa közepén kell angolul tudnia egy diplomásnak. Hogyan fog szakirodalmat olvasni, tájékozódni a világban?" - tette fel a kérdést a nyelvvizsga-követelmény kapcsán Salusinszky András.
„Régóta feszítő problémát kezel a kormány a kötelező nyelvvizsgarendszer kivezetésével” – írta csütörtök este Facebook-oldalán Csák János kulturális és innovációs miniszter. De vajon tényleg nem kell majd nyelvvizsga a diplomaszerzéshez, és milyen egyetemeken van reális esély arra, hogy puhítanak a nyelvvizsgaszabályokon?
Csák János a Facebookon közölte: 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert, és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget is.
Idén már nem lesz nyelvvizsga-amnesztia, vagyis a diplomákat már nem adják ki elismert nyelvtudás nélkül – megerősítette az Eduline információját az Innovációs és Technológiai Minisztérium az RTL Híradónak.
Sokáig szó volt arról, hogy kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez, de mi a helyzet most? Megnéztük, hogy kell-e nyelvvizsga 2022-ben, ha egyetemre szeretnétek menni.
Évekig tervben volt, hogy kötelező lesz nyelvvizsgát tenni a felvételihez, de mi a helyzet most? Megnéztük, szükségetek lesz-e nyelvvizsgára, ha 2022-ben szeretnétek egyetemre menni.
Ideje lenne módosítani a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményein, bizonyos szakokon elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is – véli az egyik legjelentősebb nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi központjának vezetője. Nincs egyedül a véleményével, legutóbb az Állami Számvevőszék vetette fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni, milyen szakterületeken lehet „magas szinten és eredményesen” dolgozni nyelvtudás nélkül.
Sokáig szó volt arról, hogy kötelező lenne nyelvvizsgát tenni a felvételihez, de mi a helyzet most? Megnéztük, hogy kell-e nyelvvizsga 2021-ben, ha egyetemre szeretnétek menni.
Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).
Nem volt könnyű éve azoknak a diákoknak, akik 2020-ban felvételiznek egyetemre vagy főiskolára. A kormány döntései, halogatás és az információhiány mindenkinek “izgalmassá” tette 2019-et. Most összeszedtünk mindent, ami ebben az évben történt és a jövő évi felvételin fontos lesz.
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is egyetért a bemeneti nyelvvizsga követelményének felfüggesztésével, de további egyeztetéseket szeretnének a felsőoktatást érintő kérdésekben.
Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
